Melyik korosztály tanul a leggyorsabban nyelveket?

Általánosságban elmondható, hogy a különböző életszakaszok különböző előnyöket biztosítanak számunkra a nyelvtanulásban.

Gyerekkorban kell nyelveket tanulni! – a sokszor ismételt mondat, ami megosztja az embereket. Mi a helyzet akkor, ha a gyerekünk csak szimplán gyerek szeretne maradni? Mi történik, ha felnőttként ül majd be egy idegennyelvi órára?

Ahogy már többször említettük, a nyelvtanulás nem egyik napról a másikra történik. Hosszú és időigényes folyamat, hogy a megfelelő frázisokat, kiejtést és szókincset elsajátítsuk. Az, hogy melyik életszakaszunkban haladhatunk vagy haladhattunk volna a leggyorsabban, a következő bekezdésekből kiderül.

---

Óvoda vagy iskola? – Nyelvtanulás gyermekkorban

Csecsemőként jobban halljuk a különböző hangokat; kisgyermekként elképesztő gyorsasággal tudjuk felvenni az anyanyelvi akcentusokat. Hallhatjuk mind a 600 mássalhangzót és 200 magánhangzót, amelyek a világ nyelveit alkotják.

A csecsemők már az anyanyelvükön babrálnak. Még az újszülöttek is akcentussal sírnak, utánozva az anyaméhben hallott beszédet. Például a japán babák könnyen megkülönböztetik az „l” és az „r” hangokat. A japán felnőttek ezt általában nehezebbnek találják.

Ha nem kapunk megfelelő mennyiségű és minőségű nyelvi inputot, akkor fennáll a lehetősége, hogy hátrányba kerülünk. Az elhagyott vagy elszigetelt gyerekeken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy ha nem tanulják meg korán az emberi beszédet, ezt később csak nehezen tudják pótolni. Ezért érdemes lehet már egészen kicsi korban idegennyelvi hanganyagokat hallgatni, esetleg videókat nézni. Az utánzás művészetével bármit elérhetnek a csecsemők.

A gyermekeknek másképp kell nyelveket tanulni. A kisgyermekek nagyon rosszul tanulnak explicit módon – egy tanárral az osztályteremben, aki elmagyarázza a szabályokat –, mert nem rendelkeznek még a figyelem és memória képességeivel.

Amiben a kisgyermekek kiválóak, az az implicit tanulás: anyanyelvi beszélők hallgatása és utánzása. De ez a fajta tanulás sok időt igényel. 2016-ban a Bilingualism Matters Center belső jelentést készített a skót kormány számára az általános iskolák mandarin óráiról.

Azt találták, hogy a heti egy óra tanítás nem jelent érdemi változást az ötévesek számára. De egy további fél óra és az anyanyelvi beszélő jelenléte is segített a gyerekeknek megtanulni a mandarin felnőttek számára nehezebb nyelvi elemeket, például a hangokat.

Ne erőltessük a gyermekeinkre a nyelvet, hanem vigyük őket olyan közösségekbe, ahol sokkal könnyebben ismerhetik meg a nyelvet implicit módon.

Mi változik évekkel később?

Fontos megérteni, hogy az életkor sok más dologgal együtt változik. A gyerekek életmódja teljesen más, mint a felnőtteké. Általában a gyerekek sokkal gyorsabban tanulnak meg egy nyelvet, mint a szüleik. Ez azért lehet, mert folyamatosan hallják az iskolában, miközben a szülők ingerszegényebb környezetben dolgoznak. A gyerekek sürgősebbnek érzik az adott nyelv elsajátítását, mivel kulcsfontosságú társadalmi a túlélés szempontjából: barátkozás, elfogadás, beilleszkedés.

Szüleik viszont nagyobb valószínűséggel tudnak szocializálódni olyan emberekkel, akik megértik őket, például saját sorstársakkal. Felnőttként az életkorral egyedi készségeket hozunk magunkkal: motiváció, saját szabályrendszer kialakítása, egy már stabil nyelvre való támaszkodás. Gyerekként ezeket mind csak tanuljuk vagy utánozzuk.

Ne ijedj meg, ha nem megy a leggyorsabban, beszélgess másokkal és keresd mások társaságát! Ezt a megoldást bátran eltanulhatjuk a gyerekektől!

Miért csökken a nyelvtanulási képesség a felnőtteknél?

Három fő elképzelés létezik arról, hogy miért csökken a nyelvtanulási képesség 18 évesen: társadalmi változások, az elsődleges nyelv interferenciája és az agy folyamatos fejlődése.

• 18 évesen a gyerekek általában befejezik a középiskolát és főiskolát kezdenek, vagy teljes munkaidőben munkába állnak. Ha ezt megteszik, már nem lesz idejük, lehetőségük vagy tanulási környezetük egy második nyelv elsajátítására, mint fiatalabb korukban.
• Alternatív megoldásként lehetséges, hogy miután valaki elsajátította az első nyelvet, annak szabályai megzavarják a második nyelv tanulási folyamataiban.
• Valamint az agyban a 20-as évek elején zajló változások bizonyos módon megnehezíthetik a további tanulást.

Ez nem azt jelenti, hogy nem tanulhatunk meg új nyelvet, ha elmúltunk 20 évesek. Írásbeli vetélkedőről lévén szó, a vizsgálat nem tudta tesztelni az akcentust, de korábbi kutatások a beszédhangok kritikus időszakát még korábbra teszik.

Legyen stabil elsőnyelved és emlékezz, milyen megoldásokat használtál, amikor megtanultad azt! Azonban tartsd észben, hogy befogadj új tanulási módszereket is!

Felnőttként is lehetek sikeres nyelvtanuló?

Izraeli kutatók tanulmánya azt találta, hogy a felnőttek jobban megértik a mesterséges nyelvi szabályt, és alkalmazzák azt új szavakra laboratóriumi körülmények között. A tudósok három különálló csoportot hasonlítottak össze: 8 éveseket, 12 éveseket és fiatal felnőtteket.

A felnőttek mindkét fiatalabb csoportnál magasabb pontszámot értek el, és a 12 évesek is jobban teljesítettek, mint a legfiatalabbak. Az izraeli kutatók azt sugallták, hogy idősebb résztvevőik hasznot húzhattak az érettséggel járó készségekből – például a fejlettebb problémamegoldó stratégiákból – és a nagyobb nyelvi tapasztalatból. Más szóval: az idősebb tanulók általában már elég sokat tudnak magukról és a világról, és ezt a tudást új információk feldolgozására tudják használni. Az is fontos, hogy felnőttként képesek vagyunk tovább fenntartani a figyelmünket. Ezt használjuk ki akár a szókincs fejlesztésére!

A nyelvtanulás előnyei az élet későbbi szakaszában

A kutatások mára szilárdan megállapították, hogy egy új nyelv tanulása jót tesz az agynak, különösen a végrehajtó funkciók szintjén. A második nyelv tanulása elősegíti a kognitív funkciókat és fejleszti a munkamemóriát.

A kognitív egészség megőrzésének kulcsa, hogy új, intellektuálisan megterhelő tevékenységeket végezzünk. Az elme tudósai szerint két kiváló módszer van arra, hogy „megőrizzük az ép eszünket”: megtanulunk új nyelven beszélni vagy hangszeren játszani.

Konklúzió

A nyelvismeret és a nyelvhasználat olyan készségek, amelyeket életkorunktól függetlenül folyamatosan tanulnunk kell. Egy tanulmány kimutatta, hogy az anyanyelv elsajátítása akár 30 évig is eltarthat. Nyelvünkkel együtt kell fejlődnünk, ahogy az idővel növekszik és változik.

Végül pedig álljon itt egy Nelson Mandela-idézet a nyelvtanulás fontosságáról:

„Ha olyan nyelven szólsz egy emberhez, amit megért, a szavak eljutnak a fejéig. Ha az anyanyelvén, az pedig utat talál a szívéhez.”